FÜLSZÖVEG
Gyakran hallani a közbeszédben, hogy a nők egyre inkább elutasítják a szülést és a gyermekvállalást, mert családalapítás helyett inkább a karrierépítést és az önállóságot választják. De vajon ez valóban így van?
Az elmúlt évszázadokban a nők hatalmas fejlődésen mentek keresztül, mégis számos nehézség állja útjukat a boldog párkapcsolat és házasság kialakításában. Amikor az együttélés ’intézményét’ vizsgáljuk, azt látjuk, a gyakorlatban miként dekonstruálódott a hűség, a megértés, az egyenlő feladatmegosztás, a közös célok, és számos, a kiegyensúlyozott élethez ’szükséges’ fogalom.
Nem születik elég gyermek — ez is gyakorta elhangzik. De a nők hibáztatásán túl, vajon melyek a valódi okok? A Fecske-füzetek újabb kötete tényeken, tapasztalatokon és egy kutatássorozat állomásain keresztül mutatja be, miként befolyásolja a nők szerepvállalása a társadalom felépítését, amely a demográfiai kérdésekben meghatározó.
Horváth Júlia Borbála örvendetesen és kifejezetten a nőket kérdezte meg, azt kérve, hogy mondják el tapasztalataikat. A válaszok rámutattak a hosszú távú párkapcsolat és a családalapítás összefüggésére, valamint arra, hogy férfisegítség— és felelősségvállalás nélkül nem fog több gyermek születni. Miért születne?
Körülöttünk egyedülálló nők és férfiak bolyonganak a világban, akik nem találnak megfelelő párra, vagy ha igen, félnek megfogni egymás kezét, s ami még aggasztóbb: félnek nem elengedni egymás kezét.
